Keresés: ja

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház!

Az imént elhangzott politikai Nyilatkozat elfogadására a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának három nyomós oka is volt, és előterjesztő képviselőtársaimmal együtt ugyanezen három okból javasoljuk mi is elfogadásra a tisztelt Háznak.
Ezen három ok a múltban, a jelenben és a jövőben rejlik.

A trianoni diktátum által a magyarságnak okozott tragédia ugyanis nemcsak nemzetközi szerződésekkel többször megpecsételt és lezárt történelmi múlt, hanem velünk együtt élő folyamatos jelen, ami nem kívánt esetben megismétlődő jövővé is válhat.
Mindaddig, amíg a Kárpát-medencében élő külhoni magyarságnak keserves létküzdelmet kell vívnia azért, hogy megőrizhesse elődeitől örökbe kapott anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjének otthonosságát, a trianoni döntés nem a történelemkönyvek egy lezárt fejezete, hanem a teljes magyar nemzetet érintő, velünk együtt élő, nyitott jelenbeli létkérdés.

A magyar jövő pedig csak akkor lehet biztonságos, ha minden jelen- és jövőbeli magyar nemzedék – gyermekeink, unokáink és az utánuk érkezők – a trianoni történetből is tanulva a saját szívükbe és eszükbe vésik, hogy mindig csak az lehet az övék, amit meg tudnak védeni! Aki – fel sem ismerve a veszélyt – tudatlanságból vagy – kényelmét óvva – restségből vagy – az áldozattól, erőfeszítéstől visszariadva – gyávaságból nem kész és nem képes megvédeni azt, ami a sajátja, az el fogja azt veszíteni! Az úgy járhat a jövőben, miként jártak elődeink a száz esztendővel ezelőtti múltban.

Tisztelt Ház!

Ami ezt a múltat illeti: száz esztendő távlatából ismerni véljük a legfontosabb tényeket, az események időrendjét és az okozati összefüggéseket, amelyek 1920-ban a történelmi Magyarország területe kétharmadának elvesztéséhez és a magyar nemzet minden tíz tagjából háromnak – azaz a nemzet harmadának – idegen hatalmak fennhatósága alá szorításához vezettek.

Mi, mai magyarok a múltat megváltoztatni nem tudjuk, csak annak legfájóbb következményein kísérelhetünk meg változtatni. Minderre azonban csak akkor van esélyünk, ha tanulunk a múltból.

Melyek azok a tanulságok, tisztelt Képviselőtársaim, amelyeket a trianoni diktátum kapcsán mindenképpen célszerű levonnunk a múltból? Engedjék meg, hogy az elfogadásra ajánlott politikai Nyilatkozat szellemében három ilyen tanulságot ajánljak a tisztelt Ház figyelmébe.
„A magyar nemzet nem létezik, csak magyar urak vannak.” A krónikások szerint többek között ezt mondta 1920-ban Franciaország képviselője a trianoni döntést előkészítő béketárgyalásokon, és ezzel azon legvérmesebb forgatókönyveket akarta megvalósulni segíteni, amelyek szerint az első világháborús győztesek Budapestet városállammá alakították volna, és a vesztes Magyarország teljes területét – tehát a megmaradt egyharmadnyi területünket is – úgy osztották volna szét a szomszédos országok között, ahogyan azt a kétharmadnyi résszel is tették.

Akit ki akarnak fosztani és fel akarnak számolni, annak először a puszta létét kell kétségbe vonni, az önazonosságát kell szétzilálni. Ez a nemzettagadás indítéka és lényege, tisztelt Képviselőtársaim! Így volt egykor, és így van ez ma is. A különbség csak annyi, hogy száz esztendővel ezelőtt csak a magyar nemzet létét vonták kétségbe a korabeli győztesek, napjainkban pedig azok, akik kellően erőseknek és örök győzteseknek képzelik magukat, Európa valamennyi nemzetének a létét kétségbe vonják!

Ezek az államhatárokon és földrészeken átívelő gazdasági és politikai érdekcsoportok mára a francia, a német, a román, a szlovák, a szerb vagy bármely más európai nemzet létjogosultságát is megkérdőjelezhetőnek gondolják. Azért teszik ezt, mert szükségük van Európa erőforrásaira, mert pénzügyileg végzetesen el akarják adósítani, gazdaságilag maguk alá akarják gyűrni, kulturálisan és technológiailag gyarmatosítani, politikailag pedig teljesen uralni akarják Európát, és mindezen törekvésükben az európai nemzetek és az őket védeni hivatott nemzeti államok puszta léte is akadályt jelent számukra.

Tehát az egyik tanulság, hogy a nemzetek önrendelkezésének eszméjét – gyakorlatilag születése pillanatában – közös sírba temették a magyarok ezeréves országával, és a síron kivirult a nemzettagadás mérgező virága, mely kipusztíthatatlan gyomként egyre agresszívebben borítja be földjeinket. A nemzetünket fenyegető veszély nem múlt el, sőt erősödik, de fenyegeti már a bennünket száz éve legyőzőket is, és nekünk a politikánkat ennek megfelelően kell alakítani.

A másik tanulság, tisztelt Képviselőtársaim, hogy mindig súlyos ára lehet, ha nem figyelünk kellőképpen arra, hogy mi zajlik körülöttünk a nagyvilágban, ha figyelmen kívül hagyjuk a geopolitikai látószöget.

A magyar politikának – történeti okokból – a közjogias gondolkodásmód az erőssége és nem a geopolitikai. Nem volt ez mindig így. Árpád-házi uralkodóinknak egyik erénye volt a földrajzi térben való gondolkodás képessége, a külvilági kitekintés, rálátás és megfelelő reagálás. Mohács után azonban ez a képességünk is beszűkült, olyannyira, hogy a XIX. század második felében már alig érzékelhető a magyar politikában.

A kiegyezéskori magyar politikai elit – ha keresett is – nem talált érvényes választ a XIX. század elején kialakult, és öröknek tetsző, az európai hatalmak egyensúlyára épülő geopolitikai rend megborulására, s Magyarország biztonsági érdekeit ahhoz a dualista monarchiához kötötte, amelynek fennmaradásához egyre kevesebb belső és külső érdek kötődött.

Mindennek következménye: hatszázezer halott magyar katona az első világháborúban, egymillió-kétszázezer leszerelt és szélnek eresztett magyar katona 1918 novemberében, és pár hét múlva a szélrózsa minden irányából érkező, összességében nem több mint kétszázezer idegen katona, akik 1918 karácsonyától kezdve 1920. június 4-ig szétmarcangolták a védtelen történelmi Magyarországot.

A politika felelőssége a legszigorúbb eredményfelelősség, tisztelt Képviselőtársaim. Nincs soha semmilyen kimentési lehetőség, mindig csak az eredmény számít. Minden mentő vagy magyarázó körülmény – az elvesztett háború, az azt megelőző évtizedes belső bomlasztás és külső ellenséges aknamunka, egyes haza- és nemzetáruló politikusok el nem évülő bűnei 1918 novemberében, a külföldről pénzelt bolsevik terrorcsapat tobzódása 1919 tavaszán, a művelt Nyugat politikusainak arroganciával vegyes kisstílűsége és szűklátókörűsége – mindez rendkívül fontos és tanulságos, de a politika eredményfelelősségét illetően közömbös. Az eredmény: Trianon. Trianon pedig nemcsak a múltban esett történelmi igazságtalanság okozta fájdalom szinonimája, nemcsak a jelenben bennünk élő egyfajta kollektív lelkifurdalásé, hogy miként hagyhattuk, hogy ez megtörténjen velünk – hanem a jövőre vonatkozó parancs is: ez még egyszer nem történhet meg velünk!

Tisztelt Ház!

A harmadik trianoni tanulság szorosan összefügg az előzővel. A nemzetközi porondon magányosan, szövetségesek nélkül nem lehet sokra jutni. Mi, magyarok, itt a Kárpát-medencében a germán és szláv néptömbök életterének, nagyhatalmak érdekszférájának ütközőpontjában ezer esztendeje hajlamosak vagyunk azt érezni, hogy egyedül vagyunk. Nem alaptalan ez a nyelvi és kulturális sajátosságainkból fakadó életérzés, de ne feledjük: az elmúlt száz esztendőben nemcsak mi voltunk egyedül, hanem néha a többi közép-európai nemzetre is rá-rátört az egyedüllét. 1920-ban a győztes nyugati hatalmak ugyan még csak bennünket, magyarokat dobtak a történelem hentespultjára, hogy szétdaraboljanak, ám 1938-ban lényegét tekintve ugyanezt tették Csehszlovákiával, aztán a balti államokkal és Lengyelországgal, majd a Nyugat 1947 után a térségben mindenkit koncként vetett oda Sztálinnak.

Trianonban a magyar államot életképtelenségre, a magyar nemzetet szétszakítottságra, Magyarországot pedig politikai egyedüllétre ítélték. A magyarság egy évszázadnyi áldozatos munkája életképessé tette a magyar államot, a nemzet határokon átívelő összetartozása pedig száz esztendő alatt erősebbnek bizonyult azon erőknél, amelyek azt fel akarták számolni.

Hosszú ideje – és különösképpen az elmúlt évszázadban – a Kárpát-medencében élő nemzetek viszonyában az volt a főszabály, hogy ha valamelyik nemzet sírt, akkor szomszédai általában nevettek, és fordítva. Ha valakik győztek, akkor másoknak szükségképpen veszteseknek kellett lenniük.

Az idők jelei azt mutatják, tisztelt Képviselőtársaim, hogy a globalizmus előttünk álló időszakában mindez megváltozik! A Kárpát-medencében és tágabban Közép- és Kelet-Európában a jövőben az együtt és egymás mellett élő nemzetek vagy együtt fognak nevetni, vagy együtt fognak sírni! Együtt leszünk nyertesek vagy mindannyian vesztesnek bizonyulunk.

A térségben vagy egymással együttműködve őrizzük meg a nemzeti államainkat, nyelvünket és kultúránkat, vagy mindannyiunkat kiforgatnak mindezekből, és elidegenítenek a szülőföldünktől, államainkat birodalmi adószedő helytartóssággá alacsonyítják, anyanyelvünket konyhanyelvvé silányítják, és saját nemzeti kultúránkat elfeledtetik velünk. Mindez ellen a térségünk országai eséllyel csak közösen, csak együttesen léphetnek fel.

Mi, magyarok, akik elveszítettük a huszadik századot, nem akarjuk elveszíteni a huszonegyediket. Azt sem akarjuk azonban, hogy a száz esztendővel ezelőtt nyertes szomszédaink elveszítsék. Nemcsak azért, mert lovagias nemzet vagyunk, hanem azért sem, mert nem áll érdekünkben.

Mi senkit nem akarunk becsapni Trianon ügyében. Legkevésbé önmagunkat. Trianon öröksége számunkra a huszonegyedik században is változatlanul nyitott létkérdés. Azért mert számunkra ez az örökség ma két millió magyar nemzettársunk sorsáról, jövőjéről, szülőföldjén magyarként való megmaradásáról szól.

A két világháború között elődeink a nagyhatalmi döntőbíráskodás révén megvalósított területi revízióval próbálkoztak. Tudjuk, hogy nem jelentett megoldást.

A második világháború után, a kommunizmus négy évtizedében Trianon megoldásaként a hazai magyarságnak az önfeladást, a külhoni magyarságnak pedig a beolvadást írták fel receptre. A beteg a gyógykezelés ellenére életben maradt, de a baj sem tűnt el.
1990 után a térség országainak közös euroatlanti csatlakozása kínált esélyt a trianoni probléma meghaladására. Akik abban hittek, hogy az önmagára mint a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia térségére tekintő, és a tagállamainak területén a nemzeti autonómia különféle modelljeit működtető Európai Unió segítséget nyújt majd a térség nemzeti problémáinak megoldásához, azok csalódni voltak kénytelenek. Az elfogadásra ajánlott Nyilatkozatban a Kárpát-medencében élő két millió külhoni magyar megválasztott politikai képviselői pontosan megfogalmazták a jogsérelem és diszkrimináció azon válfajait, amelyeknek a magyar közösségek napjainkban is változatlanul áldozatai. Bár az Európai Unió automatikus megoldást nem ad, esélyt viszont igen, hogy immáron külső nagyhatalmi nyomás és fenyegetés nélkül, együtt
megpróbálhassuk rendezni közös dolgainkat.

Egy évszázaddal Trianon után a mai napon elfogadásra ajánlott Nyilatkozat magyar részről arra tesz kísérletet, hogy új megoldást kezdeményezzünk, és arra, hogy mindehhez szövetségeseket találjunk.

Szövetségeseket találjunk elsősorban a szomszédos nemzetekben és államokban, illetve szövetségeseket találjunk Európa többi nemzetei és államai között.

A külhoni magyarság küzdelme nemzeti önazonossághoz való jogáért ugyanis európai ügy, tisztelt Képviselőtársaim! Azért európai ügy, mert az előttünk álló időkben lényegét tekintve hasonló identitás-küzdelem vár minden európai nemzetre, mint amilyet a külhoni magyarság vív száz esztendeje. Ez akkor is így van, ha Európában – különösen Európa nyugati részén – még sokan nincsenek ezzel tisztában. Egyre többen és többen ismerik fel azonban a nemzeteik előtt álló identitás-küzdelmek tétjét.

A világhatalmi erőtérben Európa – és benne az Európai Unió – stratégiai szuverenitását nem tudja megvalósítani csak a politikai illetve gazdasági önrendelkezés vagy a katonai önvédelem eszközeivel.

Az eredményes európai önvédelemhez kell az identitás fundamentuma is. Az európai embereknek kell tudniuk, hogy voltaképpen mitől, miért és hogyan európaiak! Ilyen fundamentum pedig nincs, tartósan nem is építhető a két évezredes keresztény hitből fakadó normarendszer és a több évszázados nemzeti kultúrák mellőzésével.

Európa határai addig tartanak, ameddig a temetőkben kereszt van a sírhelyeken. Európa addig marad önmaga, amíg európai nemzeti közösségek lakják, és meghatározóan alakítják sorsát. Ha mindez megváltozik, Európa kisebbségbe szorul a saját területén.

Tisztelt Képviselőtársaim!

De milyen élet jut osztályrészül azoknak, akiktől elvitatják a kollektív jogaikat, de közben kollektív büntetéssel sújtják őket; akiknek anyanyelvét az ördög nyelvének nevezik; akiknek megmásítják a nevét; akiket megbüntetnek saját jelképeik használata miatt; akiktől elvitatják a szabad akaratukból vallott nemzeti hovatartozásukat; akiknek történelmét elvitatják, történelmi emlékeit, temetőit lerombolják vagy elorozzák?

Milyen életük van azoknak, akiknek egykor a diktatúrákban pár hét alatt elrabolták egyéni és közösségi javait, ám az utóbbi harminc év demokráciáiban még a töredékét sem kapták vissza mindannak, amit elraboltak tőlük – akár az adott állam által meghozott törvény ellenére sem?

Milyen az az élet, ami azoknak jut, akik ellen mások folyamatosan uszíthatnak a történelem-könyvekben, akik ellen mások büntetlenül használhatják a gyűlöletbeszédet, akiket pusztán nemzeti hovatartozásuk okán potenciális ellenségnek, nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősíthet a saját államuk bármely képviselője?

Külhoni magyar kisebbségi lét, tisztelt Képviselőtársaim, amely Európa közepén egy évszázada ilyen!

Makkai Sándor erdélyi református püspök 1937-ben „Nem lehet” című megrendítő vitairatában fogalmazta meg, hogy a kisebbségi sors nem csak politikai, hanem erkölcsi lehetetlenség is. Szerinte „minél inkább telik az idő, a politikai megoldás útjába annál több és új akadály fog gördülni”. Mint írja: „nem tudom elképzelni a kisebbségi létnek semmiféle emberhez méltó elrendezését, mert magát az úgynevezett kisebbségi kategóriát tartom emberhez méltatlannak és lelkileg lehetetlennek”.

Ezen állításokra hasonlóan fajsúlyos választ a költő Reményik Sándor adott, amely „Lehet, mert kell” címmel vált ismertté. Állítása szerint az élet minden körülmény dacára nem csak puszta valóság, hanem megvalósítható minőség, nem csak adottság, hanem feladat, amelyet vállalni kell.

Szász esztendeje külhoni nemzettársaink ezen lelki kettősség malomkövei között őrlődnek. A nehezen felmérhető anyagi veszteségeket, a megaláztatásokból származó felbecsülhetetlen lelki sérelmeket azért volt képes túlélni a külhoni magyarság, mert ugyan száz esztendeje minden napnyugtával kísérti a „Nem lehet” igazsága, ám közösségeinkben minden másnapi napkeltével erősebbnek bizonyul a „Lehet, mert kell” történelmi korparancsa.

Mindezért engedjék meg, tisztelt Képviselőtársaim, hogy a mai napon, 2020. június 4-én, a magyar állam nevében legmélyebb hálánkat és legmagasabb elismerésünket fejezzem ki a Trianonban elszakított nemzeti közösségeinknek az évszázados helytállásukért, hűségükért a magyar nemzethez és a szülőföldjükhöz, nemkülönben azért is, hogy lojális és értékteremtő polgáraivá váltak azon államoknak, amelyek fennhatósága alá kényszerítette őket a történelem!

Tisztelt Ház!

Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkelye így fogalmaz: „Az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is.”

Ez az uniós alapdokumentum tehát használja a nemzeti identitás szóösszetételét, azt az Európai Unió és a tagállamai közötti viszonyban jogként elismeri és garantálja. Ám sem a hivatkozott szerződésben, sem pedig egyéb uniós jogforrásokban nem határozták meg eddig a nemzeti identitásnak a politikailag és jogilag is értelmezhető, életszerű és közérthető fogalmát.

A mai napon az Önök előtt fekvő, elfogadásra ajánlott Nyilatkozat ennek hiányát kísérli meg pótolni. Egy olyan meghatározási javaslatot fogalmaz meg, amely érdemi hozzájárulás lehet az Európa jövőjéről szóló, küszöbön lévő uniós eszmecseréhez.
Ha az Európai Unió szavatolja a tagállamok nemzeti identitását – miként ezt megteszi a hivatkozott szerződésben – akkor felmerül a kérdés: ki valójában a nemzeti identitás alanya, hordozója?

A mi magyar válaszunk erre a kérdésre a jogtudomány logikájával, a józan ésszel, az életszerűségi és a történelmi tapasztalatokkal is egyezik: a nemzeti identitás alanyai az adott állam területén meghatározott idő óta élő nemzeti közösségek, függetlenül attól, hogy számbeli többségben vagy számbeli kisebbségben élnek-e. Az állam mint szervezet, mint jogi és politikai szabályrendszer összessége a földrajzi területén élő nemzeti közösségek identitását jeleníti meg és képviseli.

A mi válaszunk az, hogy nemzeti identitása az embereknek, az állam polgárainak van, és ez az identitás, mint tudatállapot és értékrend az anyanyelvükből, a kultúrájukból és a szülőföldjükből fakad. Ezen – a számbeli többségben vagy kisebbségben élő nemzeti közösségeket egyaránt jellemző – identitások védelmére hivatott a nemzeti állam.

Mindezek alapján a Nyilatkozat szerint – tisztelt Képviselőtársaim – a nemzeti önazonossághoz való jog azt biztosíthatja mindenki számára, hogy elődeik anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjüknek otthonoságát szabadon megörökölhessék, és azt szabadon továbbadhassák utódaiknak.
Európában – és benne a Kárpát-medencében – nem az államhatárok megváltoztatásával kezelhetők a megoldatlan nemzeti kérdések, hanem az állampolitikák megváltoztatásával, a nemzeti önazonossághoz való jog elméleti és gyakorlati biztosításával.

A Nyilatkozat szerint a nemzeti önazonossághoz való jog az általános emberi méltóság védelmének egyik nélkülözhetetlen eszköze, amely nemcsak a Kárpát-medencében, hanem mindenhol erősítheti a békét, biztonságot és stabilitást.

A Nyilatkozat ezért fordul felhívásával nemcsak a szomszédos országok parlamentjeihez és kormányaihoz, hanem az Európai Unió, az Európa Tanács intézményeihez és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez is, javaslatot téve arra, hogy a nemzeti önazonossághoz való jogot tegyük közösen az egyetemes emberi jogok részévé. Ez az ügy egyidejűleg szolgálja a magyar nemzet, a szomszédos nemzetek és Európa jövőjét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház!

Tisztelt Honfitársaink itthon, otthon, és a nagyvilágban!
A magyarság ezer éves Kárpát-medencei történelméből száz nehéz esztendő van a hátunk mögött, és a magunk által alakítható jövő áll előttünk. A szétszakítottságban is megmaradni tudás teljesítményéből erőt merítve, az egymást követő nemzedékek erőfeszítéseit összeadva tegyük együtt sikeressé a magyarok következő évszázadát!

Kívánjuk, hogy a világban, Európában és a Kárpát-medencében legyen béke, szabadság és egyetértés!

Tisztelt Ügyfeleink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy Magyarország Hanoi Nagykövetségének Konzuli Hivatalában 2020. június 15-i hatállyal - az általános ügyviteli szabályok szerint – ismételten megnyílik a lehetőség a 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosító, ún. D-típusú vízum és tartózkodási engedély iránti kérelmek előterjesztésére, amelynek változatlanul előfeltétele az – e-mail útján történő – időpontfoglalás.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2020. június 15-e utáni időszakra a Konzuli Hivatal által befogadott és visszaigazolt időpontfoglalások változatlanul érvényesek, ezek ismételt megerősítése az ügyfelek részéről nem szükséges.

További információért kérjük, látogasson el a Konzuli Hivatal honlapjára.

Türelmüket és eddigi megértésüket köszönjük.

Tisztelettel:

Magyarország Hanoi Nagykövetségének

Konzuli Hivatala

1) Új bevándorlási szabályok (hatálybalépés ideje: 2020. július 1.)

A) A vízum típusa az ország elhagyása nélkül is megváltoztatható, tehát nem kell kiutazni az országból és új vízumot igényelni, ha a kérelmező:

• befektető vagy egy vietnámi befektető külföldi szervezet képviselője;
• a garanciavállaló szülője, házastársa vagy gyermeke (családi kapcsolat igazolásával);
• munkavállalási céllal Vietnámba meghívott, vagy garanciavállalással érintett személy, aki munkavállalási engedélyt kap vagy ez alóli mentességgel érintett;
• e-vízummal Vietnámba belépett személy, aki Vietnámban munkavállalási ajánlatot, majd munkavállalási engedélyt kap vagy ez alóli mentességgel érintett.

B) A módosított bevándorlási törvény a külföldi turisták számára legfeljebb 30 napos tartózkodási időt ír elő, szemben a korábbi legfeljebb 90 napos tartózkodásra jogosító DL vagy turista célú vízum lehetőségével. Lehetőség van azonban arra, hogy a külföldi turisták szükség esetén igényelhessék a vízumuk meghosszabbítását, amelyet a regionálisan illetékes bevándorlási hatóság vizsgál felül és engedélyez.

2) Új munkaügyi szabályok (hatálybalépés ideje: 2021. január 1.)

A) Mentesül a munkavállalási engedély beszerzésének kötelezettsége alól a

• vietnámi állampolgárral házastársi kapcsolatban élő külföldi állampolgár. A külföldi állampolgárok vízumának/ideiglenes tartózkodási kártyájának közvetlen „szponzora” a vietnámi szervezet/foglalkoztató helyett a jövőben a vietnámi házastárs maga lenne. A részletszabályokat a közeljövőben megjelenő rendeletek tartalmazzák.
• a gazdasági társaságok megfelelő tőkerészesedéssel rendelkező, külföldi állampolgársággal rendelkező tulajdonosai vagy részvényesei, továbbá a részvénytársaságok igazgatótanácsi tagjai. A részesedési küszöbbel kapcsolatban a későbbiekben várható tájékoztatás.

B) Munkavállalási engedély megújításának lehetősége: a munkavállalási engedély érvényessége jelenleg legfeljebb két évre szól, az új rendelkezések értelmében azonban egy ízben, további kétéves időtartamra meg lehet majd újítani.

Örömmel jelentjük be, hogy a 2020/2021-es tanévre a Stipendium Hungaricum vietnámi ösztöndíjasainak száma 200 fő, ami megfelel a maximálisan rendelkezésre álló kvótának.  

A koronavírus járvány következtében világszerte megújult az érdeklődés Semmelweis Ignác munkássága iránt.

A Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár elkészítette a nagy magyar orvos életét bemutató angol nyelvű virtuális kiállítást, mely az alábbi honlapon tekinthető meg:

https://ignazsemmelweis.blog.hu/

Ezt a weboldalt a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár hozta létre, működteti és szerzői jogvédelem alatt áll – Budapest, Magyarország.

Moholy-Nagy 125 – A jövő fénye

125 évvel ezelőtt, július 20-án született Moholy-Nagy László, a nagy szellemi és technikai újító, világhírű magyar művész. Munkásságát a világ számos országában jól ismerik, művei az aukciókon rekordáron forognak, az alkotásaiból összeállított kiállítások London, New York, Chicago és Los Angeles legnagyobb múzeumaiban hatalmas látogatóközönséget vonzottak az elmúlt években. A világban egy valamit tudnak kevesen a 20. század eme meghatározó kísérletező, innovatív alkotójáról, mégpedig azt, hogy magyar volt.

Az évforduló alkalmából a művész nevét viselő Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) rendhagyó audiovizuális kampányt készített, amelyet július 20-án, Moholy-Nagy László születésnapján mutatnak be a hazai médiaszolgáltatók, online médiumok, valamint a külképviseletek. Az egyetem ebből az alkalomból Moholy-Nagy 125 riportfilmmel, MOHOLYMOTION című 125 másodperces animációval, több tucat interjúval és videóüzenettel, valamit az ezeket összefogó interaktív honlappal tiszteleg Moholy-Nagy eszméinek időtlen érvényessége előtt (http://moholy-nagy.mome.hu/).

A kezdeményezés a magyar művészeti és kulturális élet olyan kiemelkedő alakjait szólaltatja meg, mint például Passuth Krisztina művészettörténész, Maurer Dóra képzőművész, Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója, Csomay Zsófia építész, Fülöp József a MOME rektora, Gerendai Károly kulturális menedzser vagy Orosz István grafikusművész. A megemlékezésben a Moholy-Nagy család tagjai mellett, a nemzetközi művészvilág több kimagasló szakembere is részt vesz, közöttük Karole P. B. Vail, a velencei Peggy Guggenheim Gyűjtemény igazgatója és Annemarie Jaeggi, a berlini Bauhaus Archívum igazgatója.

Ősszel további események követik a MOME tavaly szeptemberben átadott új, világszínvonalú campusán. A megemlékezés-sorozat a MOME, a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Filmintézet, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, valamint az Uránia Nemzeti Filmszínház együttműködésében jön létre.

Tisztelt Érdeklődők!

A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram megújult honlapját az alábbi weboldalon érhetik el: 

https://stipendiumhungaricum.hu/

A Magyarország és Vietnám közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 70. évfordulója alkalmából bemutatott a “Művészet mint a diplomácia fokmérője” c. képzőművészeti kiállítás megnyitója.

Ösztöndíj folyósítása online vagy személyes képzés esetén

A Tempus Közalapítványtól 2020. november 16-án kapott legfrissebb információk, valamint a Magyar Kormány legutóbbi intézkedései alapján a Stipendium Hungaricum 2020/2021. évi programjában ösztöndíjat nyert hallgatókat az alábbiakról tájékoztatjuk.

A Magyar Kormány döntése értelmében, a kialakult járványhelyzetre való tekintettel, 2020. november 11-től a magyarországi felsőoktatási intézmények egységesen online képzési formára álltak át, a személyes jelenlét melletti képzések – újabb rendelkezésig – szünetelnek.

Változatlanul fennáll, hogy amennyiben a hallgatók beiratkozást és a tanévkezdést megelőzően utaztak be az országba, az elnyert ösztöndíjra való jogosultság kezdete a Magyarországra történő beutazás időpontja.

Ha az őszi szemesztert online képzési formában, a származási országban már megkezdték, az ösztöndíjjal járó juttatásokra való jogosultság Magyarországon abban az esetben is fennáll, ha a fogadó intézmény a képzést határozatlan ideig kizárólag online formában tudja folytatni, és az ösztöndíjas ennek ellenére úgy nyilatkozik, hogy be kíván utazni Magyarországra. Amennyiben a hallgató Magyarországon kollégiumi elhelyezésre pályázott, a beutazás előfeltétele, hogy a kollégiumi szálláshely változatlan rendelkezésre álljon és ezt a fogadó intézmény írásban igazolja a hallgató részére. Ennek hiányában – ha egyébként a felsőoktatási intézmény részéről nincs akadálya a diák beutazásának – az ösztöndíjasnak kollégiumon kívüli szálláshely rendelkezésre állását és – amennyiben ennek költségét az ösztöndíjprogram nem fedezi teljes egészében – a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre állását szükséges igazolni.

A fogadó intézmény 2020. november 11-e után kelt – a hallgató fogadására, és szálláshelyre vonatkozó – írásbeli nyilatkozatát abban az esetben is kérjük bemutatni, vagy e-mail útján eljuttatni Magyarország illetékes külképviseletének konzuli hivatalához, ha korábban a D-vízum és/vagy az utazást támogató kísérőlevél kiadására már sor került. Amennyiben D-vízum és/vagy utazást támogató kísérőlevél kiadására még nem került sor, ezek kiadásának előfeltétele a fogadó intézmény fentiek szerinti írásos nyilatkozata.

Ha az ösztöndíjas személyes jelenlét melletti képzésen történő részvétel céljából már beutazott Magyarországra, s ezt követően – az aktuális járványügyi helyzet miatt meghozott korlátozó intézkedések következményeként – a fogadó intézmény online képzési formára állt át, ez a már elnyert ösztöndíj folyósítását nem érinti, a hallgató ösztöndíjas képzés végéig, illetve Magyarország területének elhagyásáig jogosult az ösztöndíjra.

Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy azon ösztöndíjasok, akik elnyert ösztöndíjuk halasztását formálisan már kérvényezték a Tempus Közalapítványnál, a kérelem jóváhagyása esetén a halasztással érintett időszak végéig nem utazhatnak be Magyarországra felsőoktatási tanulmányaik folytatása céljából.

Ösztöndíjasok beutazása:

Magyarországra történő belépést követően egészségügyi vizsgálat, és kötelező 10 napos karantén kerül elrendelésre. Az új szabályok értelmében a beutazást követő 10-napos karanténidőszakot főszabály szerint – a területileg illetékes járványügyi hatóság iránymutatásaira is figyelemmel – a magyarországi tartózkodási helyen (pl. kollégium, magánszállás) kell eltölteni. A karanténban elhelyezett személy kérelmére az illetékes járványügyi hatóság engedélyezheti a  karanténban elhelyezett személy számára, hogy 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel, két alkalommal az  egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálaton – SARS-CoV-2 PCR teszt – vegyen részt, s két negatív teszt esetén a karantén további részének kitöltése alól felmentést ad. A tartózkodási engedéllyel vagy D-típusú vízummal beutazó diákok esetében nem szükséges előzetes rendőrségi engedély beszerzése a beutazáshoz. Erről az illetékes magyar külképviselet a továbbiakban is támogató igazolást ad ki az ügyfél részére a már említettek szerint.

Elkészült a 30 magyar festőművész 83 alkotását bemutató „Művészet, mint a diplomácia fokmérője” című képzőművészeti kiállítás virtuális változata, amely az alábbi linken tekinthető meg:

http://mfa.vmts.ch/   

A látogatók bejárhatják a kiállítást, megtekinthetik a megnyitóról készült előzetest és részt vehetnek a virtuális idegenvezetésen.

Jó barangolást és felfedezést kívánunk!

Elindult a 3. vietnámi Wikipédia-verseny 

Az idei év témája a “Visegrádi Együttműködés (V4) országainak öröksége". 

Az első helyezettnek járó díj 2000 USD. 

Regisztrálni az alábbi linket lehet: 

 www.disanv4.com 

A Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország vietnámi nagykövetségének együttműködésében szervezett  verseny 2021. június 15-ig tart.

2021. április 6-án elindult a jelentkezés a Diplomataképző Program második évfolyamára.

A program széleskörű, versenyképes képzést kínál azoknak, akik a magyar diplomáciai karban akarnak dolgozni, valamint a magyar nemzeti és gazdasági érdekeket szeretnék képviselni a világban.

A program részleteiről és a felvételi folyamatról további információk érhetők el a Magyar Diplomáciai Akadémia honlapján (www.magyardiplomaciaiakademia.hu) és Facebook-oldalán (facebook.com/DiplomaciaiAkademia).

Az Akadémia várja minden érdeklődő jelentkezését 2021. május 7-ig!

Büszkén jelentjük be a “Your Planet-Heroes of the Future” rajzverseny győzteseit (https://youtu.be/g-7yxna6ceg).Magyarország nagykövetségére 634 pályamű érkezett a Nguyễn Tất Thành (Hanoi), a Nguyễn Tri Phương (Huế) és a Lý Tự Trọng (Cần Thơ) iskolákból. A 6. és 12. közötti osztályokba járó diákok képei a tehetségről, a kreativitásról és a környezetvédelmi tudatosságról tesznek tanúbizonyságot. 

Gratulálunk minden résztvevőnek és a nyerteseknek! 

A hazai felsőoktatási intézmények 2022 szeptemberében induló képzéseikre várják a külföldön élő magyar állampolgárokat és egyetemi, főiskolai felvételijüket tervező gyermekeiket.

A szeptemberben induló képzések jelentkezési határideje 2022. február 15., így most van itt az ideje a képzési kínálat böngészésének, a felvételi szabályok tanulmányozásának és a jelentkezés benyújtásának a Felvi.hu online jelentkezési felületén, az E-felvételiben.

Felvételizni azok is tudnak, akik iskoláikat, vagy azok egy részét már külföldön végezték. A jelentkezés általános tudnivalóit összefoglaló Felsőoktatási felvételi tájékoztató elérhető a Felvi.hu-n. A kiadványban külön fejezetbe kerültek a külföldön szerzett végzettségekre vonatkozó információk, így a külföldi bizonyítványok, oklevelek elismertetése és az ehhez szükséges dokumentumok, a pontszámítás speciális tudnivalói, vagy éppen a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű dokumentumokra vonatkozó szabályok. Az elmúlt időszak fontos változása, hogy lerövidült és januártól ingyenessé vált a külföldi diplomák honosítása, ami elősegíti a külföldön végzettséget szerezett magyar állampolgárok hazatelepülését és itthoni munkavállalását.

A külföldön élő jelentkezők segítségére cikksorozat indult útjára a Felvi.hu-n; a legfontosabb tudnivalókról pedig ugyanitt elérhető egy angol nyelvű összefoglaló Admission Guide. A 2022. január 13 és 15. között megrendezendő Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon külön chatszoba várja azoknak a reménybeli felvételizőknek a kérdéseit, akik bár külföldön élnek, felsőfokú tanulmányaikat a magyarországi felsőoktatási intézmények valamelyikében képzelik el.

További információk:

Felvi.hu

22. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás

Szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy már meg lehet pályázni a Tempus Közalapítvány által kiírt ösztöndíjakat a Debreceni Nyári Egyetem 2022-es nyári kurzusaira.

A jelentkezési határidő 2022. március 10. (csütörtök).

A támogatott kurzusok (Nyári Magyar Nyelv és Kultúra és Modern Hungary) időpontjai és részletes leírásai a http://nyariegyetem.hu/kurzusaink.php menüpont alatt olvashatók.

Az ösztöndíj-pályázat feltételei és regisztrációs lehetőség a https://scholarship.hu/Welcome.asp?lang=eng honlapon találhatók meg.

Megjelent a FAO ösztöndíjprogram 2022. évi pályázata, amely az alábbi linken érhető el.

 https://www.fao.org/europe/news/detail-news/en/c/1468903/

Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy 2022. január 22-től a vízumeljárással, a tartózkodási engedéllyel valamint a bevándorolt és letelepedett státuszt igazoló okmányokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díjak a 49/2021. (XII. 22.) rendelet keretében módosultak.

A hungarológiai képzés, a magyar nyelvi és magyarságismereti képzés és  a műfordító képzés pályázati felhívásai a Külgazdasági és Külügyminisztérium Balassi Ösztöndíjprogram honlapján, a https://balassischolarship.kormany.hu website-on találhatóak. 

Pályázati határidő:

Hungarológiai képzés - 2022. március 8.

Magyarságismereti képzés – 2022. március 10.

Műfordító képzés – 2022. március 10.

A kulturális és tudománydiplomáciai feladatok ellátásáról szóló 241/2016. (VIII. 16.) Korm. rendelet, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2019. (III. 13.) KKM utasítás alapján a Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: KKM) a Balassi Bálint ösztöndíjprogramban Márton Áron ösztöndíjpályázatot hirdet a 2022 nyarán megrendezésre kerülő Balassi Nyári Egyetemen való részvételre

A pályázat célja, hogy az elnyerhető ösztöndíj segítségével a Balassi Nyári Egyetemen résztvevők fejleszthessék magyarnyelv-tudásukat és Magyarországgal kapcsolatos ismereteiket elmélyíthessék és megerősíthessék. A Balassi Nyári Egyetem a magyar nyelv intenzív tanulása mellett a magyar irodalmat, történelmet, földrajzot, néprajzot, színháztörténetet, művelődéstörténetet bemutató előadásokat kínál a résztvevők számára. A 80 magyar nyelvórán kívül hungarológiai jellegű programokon, előadáson/terepmunkán vesznek részt az ösztöndíjat elnyert hallgatók 40 órában. A tantermen kívüli programok során (kirándulás, múzeumlátogatás stb.) saját tapasztalatokat, élményeket szerezhetnek Magyarország kultúrájával kapcsolatban. A magyar nyelvi képzési program írásbeli számonkéréssel zárul. A négyhetes magyarországi tanulmányokra a KKM-ben kerül sor, a KKM Magyar Diplomáciai Akadémia Kft. (a továbbiakban: KKM MDA Kft.) felnőttképzési intézmény közreműködésével.

A képzés időtartama 4 hét (2022. július 18. – 2022. augusztus 12.)

Az ösztöndíj tartalma:

• képzési díj,
• a képzés tananyagai,
• szálláshely,
• napi 3 étkezés,
• 30-napos tömegközlekedési bérlet,
• részvétel a szakmai programokon,
• részvétel kiránduláson.

A meghirdetett ösztöndíjas keretszám: 60 fő

A Balassi Nyári Egyetemen való részvételre pályázatot nyújthat be

• a 18. életévét betöltött, magyar származású, a Kárpát-medencén kívüli diaszpórában élő, külföldi állampolgárságú személy, valamint
• a 18. életévét betöltött, nem magyar származású, külföldi állampolgárságú személy.

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent az aktív közösségi munka, valamint a magyar kultúrával kapcsolatos tevékenység. Nyertes pályázat esetén az oktatáson való részvétel kötelező, ennek indokolatlan elmulasztása, valamint az ösztöndíjszerződésben és/vagy a felnőttképzési szerződésben foglaltak, továbbá a szálláshely Házirendjének megszegése esetén a képzésre és szálláshelyi elhelyezésre való jogosultság azonnal megszűnik.

A pályázat elektronikus beküldési határideje: 2022. április 1., 24.00 (UTC+1)

A pályázat menete:

A pályázati felhívás az alábbi honlapon található:

https://balasshttps://balassischolarship.kormany.hu/palyazat-balassi-nyari-egyetem