Keresés: NG

Dinamikusan bővült a külkereskedelmi forgalom a mezőgazdasági termékek területén Ázsiában az elmúlt években - mondta Nagy István agrárminiszter Vietnámban.

A magyar Mastergood Kft. és helyi partnere befektetésével épülhet meg Vietnámban egy baromfitenyésztési üzem. A közös magyar-vietnámi vállalat formájában létrejövő tenyésztési és keltetési létesítmény új mérföldköve a két ország mezőgazdasági együttműködésének.

A megépülő komplexum várható bekerülési értéke 12,5 millió euró lesz. Ennek több mint felét – 60 százalékát– a magyar gép és technológiagyártók fogják biztosítani.

Magyarország számára az ázsiai piac komoly erőforrást jelent, ezért alakítunk ki szoros agrárdiplomáciai kapcsolatokat Vietnámmal - mondta Nagy István az üzem ünnepélyes alapkőletételén.

Nagy István hivatalos vietnámi útja során egyeztetést folytatott Nguyen Xuan Cuong mezőgazdasági miniszterrel, akivel többek között agrárgazdasági, állat- és növényegészségügyi, erdészeti, valamint élelmiszerbiztonsági kérdésekről tárgyaltak. A két miniszter megállapodott abban, hogy további lehetőségek nyílhatnak a magyar cégek számára Vietnámban az erdészet és a sertésszektor területén.

A közel 100 milliós ázsiai országban a korábbi évtizedekben sikeres együttműködés volt a baromfiágazatban. A mostani látogatással a magyar hivatalos és vállalati szféra számára is új lehetőségek nyílnak meg az ASEAN országok piaca felé.

(AM Sajtóiroda)

A stratégiai partnerség szintjére emelik a Magyarország és Vietnam közötti kapcsolatokat - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban tett hétfői sajtónyilatkozatában a Nguyen Phu Tronggal, a Vietnami Kommunista Párt főtitkárával folytatott tárgyalása után.

A közös tájékoztatón a kormányfő egy kiemelkedően sikeres, a távol-keleti térség egyik vezető országának nevezte Vietnamot. E siker pedig biztató Magyarországnak, mert azt jelzi, hogy egy ország lehet úgy - és talán csak úgy lehet - sikeres, ha a hozzá leginkább illeszkedő, az ő kultúrájából fakadó társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedést valósít meg - fogalmazott.

A világ legnagyobb országai is szövetségre törekednek Vietnammal, vagyis "egyre többen vagyunk a világon, akik abban érdekeltek, hogy Vietnam egy sikeres ország legyen" - hangsúlyozta.

Orbán Viktor arról is beszélt, Magyarország érdekelt abban, hogy az Európai Unió és Vietnam közötti szabadkereskedelmi tárgyalások mihamarabb lezáruljanak, és életbe lépjen a tényleges szabadkereskedelem.

A világgazdaság abba a fejlődési szakaszba lépett, amikor a technológia, a tőke és az áruk nemcsak Nyugatról áramolnak Keletre, hanem fordított irányban is - mondta, jelezve, hogy ez egy néhány éve nyilvánvalóvá vált jelenség, amelyhez Magyarország a keleti nyitással alkalmazkodott.

Felidézte, hogy 2016-ban Magyarország megindított egy mintegy 500 millió eurós kötött segélyhitelprogramot - ami Magyarország legjelentősebb hitelprogramja -, és olyan területeken tud részt venni a modern Vietnam felépítésében, mint az egészségügy, az oktatás, a vízellátás és a mezőgazdaság.

A miniszterelnök megjegyezte, a mostani találkozó érdekességét az adta, hogy a két ország alkotmányos rendszere jelentősen eltér egymástól, a tárgyalófelek azonban úgy tekinthetők, mint a saját népük legfontosabb vezetői.

Orbán Viktor végül arról beszélt, hogy a megbeszélésen szó volt a turizmus lehetőségeinek fejlesztéséről, a két ország vállalkozóinak beruházásokra buzdításáról, a magyar állami ösztöndíjprogramról - amelyben 200 vietnami diák vehet részt -, valamint arról, hogy a két ország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel közelgő évfordulóján Magyarország egy kiemelkedő színvonalú kulturális képviseletet nyitna Vietnam fővárosában.

A Vietnami Kommunista Párt főtitkára egyetértett Orbán Viktorral abban, hogy egy általános, mindenre kiterjedő partnerség létrehozásra kell törekedni Magyarország és Vietnam között. Nguyen Phu Trong sajtónyilatkozatában nagyon eredményesnek minősítette a megbeszélést, amely nyitott, barátságos, bizalommal telt légkörben folyt. Kijelentette: Vietnam Magyarországra elsődleges stratégiai partnereként tekint. A főtitkár szerint mindkét félnek javítani, egyszerűsíteni kell a beruházási környezetet. Őszinte köszönetét fejezte ki a magyar nép hatékony segítségéért Vietnam "honvédelmi harcaihoz" és az ország újraépítéséhez. Nguyen Phu Trong a képzés, oktatás területéről szólva beszámolt arról is, hogy Vietnam igyekszik jól kihasználni a magyar kormány ösztöndíjprogramját.

A főtitkár szerint Vietnam és Magyarország a nemzetközi szervezetekben arra törekszik, hogy a nemzetek önrendelkezési jogának tiszteletben tartásával, egymást kölcsönösen segítve dolgozzanak együtt. Jelezte, Vietnam támogatja azt, hogy Magyarország bővítse együttműködését a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) országaival. Fontosnak nevezte azt is, hogy Magyarország segítse az Európai Unió és Vietnam együttműködését.

A sajtónyilatkozatok előtt Orbán Viktor és Nguyen Phu Trong jelenlétében a magyar és a vietnami fél több kétoldalú egyezményt is aláírt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a polgári jogsegélyről, Szabó István honvédelmi államtitkár védelmi együttműködésről, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egészséggazdasági együttműködésről, Bódis József oktatási államtitkár pedig oktatási együttműködési programról írt alá megállapodást, majd három vízipari együttműködési megállapodást is szignáltak a ceremónián.

(MTI)

Orbán Viktor sajtónyilatkozata Nguyen Phu Tronggal, a Vietnami Kommunista Párt főtitkárával történt megbeszélését követően

2018. szeptember 10. Budapest

Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Excellenciás Főtitkár Úr!

Egy érdekes és stratégiai jelentőségű megbeszélésen vagyunk túl. A találkozó érdekességét az adja, hogy a két ország alkotmányos rendszere jelentősen eltér egymástól, a tárgyaló felek azonban úgy tekinthetők, mint a saját népeik legfontosabb vezetői, akik az adott ország tényleges politikai irányításában döntő szerepet játszanak. Ebben a minőségében fogadtam és fejeztem ki Magyarország tiszteletét a főtitkár úr irányában, akinek a látogatásáért hálásak vagyunk, és köszönjük, hogy megtisztelt bennünket azzal, hogy eljött hozzánk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Két dolog adja ennek a találkozónak a sajátosságát. Az első az, hogy Vietnam egy gyökeresen megváltozott és megújult ország lett, a távol-keleti térség egyik vezető országává vált. A találkozónak a másik fontos érdekessége pedig az, hogy a globalizációnak köszönhetjük azt, hogy most itt egymás mellett állunk, mert a világgazdaság abba a fejlődési szakaszba lépett, amikor a technológia, a tőke és az áruk nemcsak nyugatról áramolnak keletre, hanem fordított irányban is. Ha vetnek egy pillantást a kereskedelmi statisztikákra, láthatják, hogy Vietnamnak a Magyarországra irányuló exportja, ami a mi nézőpontunkból import, négyszeresére nőtt két év alatt, és ha ennek a belső szerkezetét megnézik, akkor azt fogják látni, hogy kifejezetten fejlett, technológiailag fejlett árucikkek érkeztek Vietnamból Magyarországra és Magyarországon keresztül pedig Európába. Ez egy új jelensége a világgazdaságnak, néhány év óta vált ez nyilvánvalóvá. Magyarország is 2010-ben kezdett alkalmazkodni ehhez az új helyzethez. Ezt nevezzük keleti nyitásnak, a keleti nyitás külpolitikájának, amely ezt a világgazdasági tényt tudomásul véve új stratégiát épített föl, és olyan államokkal építettünk ki szoros stratégiai partnerséget, mint például Vietnam. Ma abban állapodtunk meg a főtitkár úrral, hogy a két ország közötti kapcsolatok szintjét a stratégiai partnerség szintjére emeljük.

Engedje meg, Főtitkár úr, hogy elmondjam a magyar közvéleménynek, hogy innen, Magyarországról Vietnam egy kiemelkedően sikeres országnak látszik. Ez egy olyan ország, amelynek a gazdasága évente több mint 6 százalékkal nő, és minden előrejelzés szerint a következő években, évtizedekben a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága marad. Egy olyan országról beszélünk, ahol a foglalkoztatottság szinte teljes, európai sztenderdek szerint annak is minősül, és a világpolitikai súlya is jelentősen megnövekedett. A világ legnagyobb országai, nemcsak a legfejlettebbek, hanem a legnagyobbak is, vezető hatalmai is szövetségre törekednek Vietnammal. Ez azt jelenti, hogy egyre többen vagyunk a világon, akik abban érdekeltek, hogy Vietnam egy sikeres ország legyen. A vietnami siker számunkra biztató, mert azt jelzi, hogy egy ország lehet úgy, és talán csak úgy lehet sikeres, hogyha a hozzá leginkább illeszkedő, az ő kultúrájából fakadó társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedést valósít meg, és azon belül fejleszti a saját népének életét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Régi kapcsolat ez, hosszú évtizedekre tekint vissza, és mi szeretnénk építeni az előző évtizedekben fölhalmozott szimpátiára és barátságra. 2016-ban elindítottunk egy 500 millió eurós kötött segélyhitel programot. Ez a legnagyobb pénzügyi csomag a magyar gazdaságtörténetben, amit valaha erre a célra megnyitottunk. Mint a főtitkár úrnak is elmondhattam, Magyarország egy olyan ország, amely bizonyos ágazatokban versenyképes világszínvonalon, nem pedig a gazdaság teljes spektrumában. Ahol versenyképesek vagyunk, az egészségügy, az oktatás, a vízellátás, a mezőgazdaság. Pontosan ezek azok a területek, ahol a kötött segélyhitel programon keresztül részt tudunk venni a modern Vietnam fölépítésében. Szeretném tehát aláhúzni, hogy Magyarország legjelentősebb hitelprogramjáról van szó, amit teljes egészében még nem is tudtunk kihasználni, tehát az együttműködésünk előtt még nagy lehetőségek állnak. A vietnami barátaink ösztönzésére mi bátorítjuk a magyar vállalkozásokat, hogy fektessenek be Vietnamba. Több ilyen befektetés is létezik, az előbb is láthattak a vízügyi klaszter részéről három olyan megállapodást, amely ilyen célt szolgál.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A pártközi kapcsolatok és az államközi kapcsolatok erősítéséről is megállapodtunk. Világossá tettük, hogy Magyarország érdekelt abban, hogy az Európai Unió és Vietnam között a szabadkereskedelmi tárgyalások minél hamarabb lezáruljanak, és a tényleges szabadkereskedelem életbe lépjen. Az elmúlt években is ezt az álláspontot képviseltük. Mindig is támogattuk, hogy Európa a lehető legtöbb szabadkereskedelmi egyezményt kösse meg olyan országokkal, amelyekkel való együttműködéstől előnyöket remélhetünk. A vietnami–európai uniós szabadkereskedelmi egyezmény ilyen egyezmény. Hangsúlyt fektettünk a turizmus lehetőségeinek fejlesztésére és javítására, és egyetértettünk abban, hogy a két ország politikusainak dolga, hogy bátorítsák a két ország vállalkozóit. Külön is szeretnék szólni az oktatásról. Magyarország egyik legfontosabb exportcikke maga a tudás. Kiváló egyetemeink vannak. Szívesen jönnek ezekre az egyetemekre külföldi diákok. A magyar állam ösztöndíjprogramot hirdet, például Vietnam esetében 200 vietnami diák számára nyújtunk évente magyar állami ösztöndíj lehetőséget. Ezt lassan, de biztosan, növekvő arányban, teljes egészében kihasználják a vietnami barátaink. Azt is szeretném elmondani, hogy a legerősebb pozíciónk Vietnamban az, hogy ott él ma körülbelül háromezer olyan magasan képzett szakember, akik magyarországi egyetemeken szerezték a korábbi évtizedekben a diplomáikat. Ők a mi barátaink, akik ismernek bennünket, ismerik Magyarországot, ismerik a magyar észjárást, és ezért szívesen működnek együtt magyar vállalkozásokkal. Ezt a kvótát szeretnénk megtartani, és teljes egészében kihasználni.

Hamarosan évfordulóhoz érkezik a két ország diplomáciai kapcsolatrendszere. Azt kértem a főtitkár úrtól, hogy segítsen bennünket abban, hogy úgy ünnepelhessük a két ország kapcsolatfölvételének évfordulóját, hogy 2020-ban Magyarország egy kiemelkedő színvonalú kulturális képviseletet nyithasson Vietnam fővárosában. Összességében tehát azt kell mondanom, hogy egy eredményes megbeszélés van a hátunk mögött. Fontos megállapodásokat kötöttünk, és a két ország barátságnak és gazdasági együttműködésének perspektíváját kifejezetten biztatónak látom. Tisztelettel köszönöm meg a főtitkár úrnak, hogy partner volt ebben a kapcsolatainkat stratégiai jelentőségűvé emelő tárgyalássorozatban. Nemcsak most, hanem egy évvel ezelőtt is, amikor ellátogathattam Vietnamba, ahol nemcsak az állami vezetők, hanem a főtitkár úr is volt olyan kedves, és fogadott engem, és akkor is biztatott arra, hogy a két ország kapcsolatait tegyük intenzívebbé. Ez a mai napon megtörtént.

Tisztelt Főtitkár Úr!

A magam, a kormányom és az ország nevében is köszönöm azt a kitüntető figyelmet, amelyet Magyarországra fordít.

2018. november 12-13. között került sor a Magyar-Vietnámi Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság (GVB) nyolcadik ülésére Hanoiban Dr. Balogh Csaba közigazgatási államtitkár, valamint vietnámi partnere, Hoang Quoc Vuong miniszterhelyettes elnökletével.

A Magyar-Vietnámi Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság (GVB) nyolcadik ülésére azt követően került sor, hogy Magyarország és a Vietnámi Szocialista Köztársaság együttműködését 2018 őszétől, Orbán Viktor miniszterelnök és Nguyen Phu Trong, a Vietnámi Kommunista Párt főtitkára találkozóján kiadott Közös Nyilatkozat szerint „Átfogó Partnerségnek” nevezhetjük. A GVB társelnökök hanoi találkozójukon egyetértettek abban, hogy a GVB ülések rendszeres megtartása további lendületet ad a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének. Megállapították, hogy a magyar-vietnámi kereskedelmi forgalomban és a gazdasági együttműködésben komoly növekedési lehetőségek rejlenek.

Kép letöltése

 

Fotó: KKM

A GVB ülésén a kereskedelmi és befektetési, a nemzetközi fejlesztési és pénzügyi, az infokommunikációs technológiai, a tudományos, az oktatási, az egészségügyi, a vízgazdálkodási, a turisztikai, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari, a védelmi, az igazságügyi és az akkreditációs együttműködés jövőbeni területeit és fejlesztésének lehetőségeit tekintették át a résztvevők. Megállapítást nyert, hogy a magyar vállalatok készek a fejlett technológiáik átadására, illetve vegyes vállalatok létrehozására vietnámi partnerekkel elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari területen.

A GVB plenáris ülését követő sajtótájékoztató keretében aláírták az ülés jegyzőkönyvét és a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, valamint a Vietnámi Akkreditációs Hivatal közötti együttműködési megállapodást.

A GVB ülés margóján Dr. Balogh Csaba kétoldalú megbeszéléseket folytatott Bui Thanh Son külügyminiszter-helyettessel, Mai Tien Dung-gal, a Kormányhivatal vezető miniszterével, Le Quang Manh tervezési és beruházási miniszter-helyettessel. A megbeszéléseken a felek elégedetten állapították meg, hogy a korábbi magyar kötött segélyhitel felajánlásoknak köszönhetően, 35 millió euró értékben valósultak meg a vietnámi vízügyi infrastruktúra fejlesztését és a közigazgatás modernizációját elősegítő projektek. További 5 - vízgazdálkodási és egészségügyi - projekt megvalósításáról kezdődtek egyeztetések, összesen 162,9 millió euró értékben.

Dr. Balogh Csaba vietnámi hivatalos látogatása során 2018. november 14-én egyeztetéseket folytatott a Can Tho-i városvezetéssel a városban megvalósuló onkológiai kórház projekttel kapcsolatban. Közös cél, hogy a szakmai kérdésekben elért megállapodásnak köszönhetően a beruházás magas színvonalon és a lehető leggyorsabban megvalósításra kerüljön.

Dr. Balogh Csaba Ho Si Minh-városban tett látogatása során találkozott a Ho Si Minh-városi Népi Bizottság elnökével, akivel a Budapest és Ho Si Minh-város közötti közlekedési, műemlékvédelemi, kulturális és vízgazdálkodási projektekre vonatkozó együttműködésről egyeztetett. A látogatással egyidőben került sor a Ho Si Minh-városi Ipari Egyetem és a Thermowatt Kft. közös pilot projektjének megvalósítására irányuló egyetértési megállapodás aláírására.

Vietnám gazdasági szempontból mára az egyik legnyitottabb ázsiai országgá vált, amely kiváló üzleti lehetőséget biztosít a tőkeerős magyar vállalkozások számára. A kétoldalú kereskedelmi forgalom tekintetében a 2012. évtől kezdődően folyamatos növekedés tapasztalható. 2017-ben a kétoldalú kereskedelmi forgalmunk 357,2 millió dollárt tett ki, amely 78,9%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

Gyászközlemény

A hanoi magyar nagykövetség mély megrendüléssel értesült Lê Quang Lâm volt kollégánk haláláról. 

Lê Quang Lâm Magyarországon végezte egyetemi tanulmányait és 1971-1997. között a a hanoi magyar nagykövetség és a magyar Kereskedelmi Tanácsosi Hivatal nélkülözhetetlen tolmácsként segítette a külképviselet munkáját. 

A részvétnyilvánítás  időpontja és helyszíne:

2019.január 26. (szombat), 11:00-12:00 óra

354 Hospital, 120 Đốc Ngữ, Ba Đình, Hà Nội

Emlékét örökké megőrizzük! 

A hanoi magyar nagykövetség munkatársai 

/asset/view/82980/PRESS RELEASE_European characters in Vietnam.docx

/asset/view/82981/CONTEST RULES_eng ver.docx

Gyászközlemény

A hanoi magyar nagykövetség mély megrendüléssel tudatja, hogy 2019. január 25-én súlyos betegség után elhunyt nagykövetségünk munkatársa, Nguyễn Thị Xuân Hạnh, aki 2008 óta dolgozott a nagykövetség kereskedelmi részlegének asszisztenseként. 

Hạnh lelkiismeretes, kiváló munkájával, mély szaktudásával, szorgalmával, kedves személyiségével fáradhatatlanul segítette nagykövetségünk munkáját, külgazdasági kapcsolataink bővítését!

Emlékét hálával örökké megőrizzük! 

A hanoi magyar nagykövetség munkatársai 

„Istenek, Ősök és Sámánok - a Bru-Vân Kiều a Trường Sơn Hegységben” c. magyar fotókiállítás megnyitója a közép-vietnámi Khe Sanh városban.

A vietnámi Stipendium Hungaricum ösztöndíjasok búcsúztatójára a Nagykövetség és az Oktatási és Képzési Minisztérium szervezésében Hanoiban került sor.

Sok sikert kívánunk a hallgatóknak!

A Vietnámi Szocialista Köztársaság biztonsági besorolása a IV. biztonsági besorolási kategóriába tartozik. Az e kategóriába tartozó országok közbiztonsági helyzete, biztonsági kockázatai, általános szabályrendszere, jellemző viszonyai, közszolgáltatásai hasonlóak a Magyarországon megszokotthoz.

Be lehet-e utazni az országba? Igen.

Vietnám két éves határzár után 2022. március 15-től korlátozás nélkül lehetővé tette a beutazást a külföldiek számára.

Az országba történő belépéshez oltás nem kötelező.

Kérjük, hogy vízum- és egyéb beutazási kérdésekkel kapcsolatban minden esetben tájékozódjon a legközelebbi vietnámi külképviseleten (a budapesti vietnámi nagykövetség elérhetősége a lap alján található).

FONTOS: Normál útlevéllel rendelkező utasok online is tudnak vízumot igényelni ezen a holnapon. Kérjük, hogy minden esetben várják meg a bevándorlási hivatal visszajelzését a kérelem befogadásának és elfogadásának visszaigazolásáról.

A beutazással és az országon belüli közlekedéssel kapcsolatos aktuális utastájékoztató itt található: https://vietnam.travel/things-to-do/information-travellers-novel-coronavirus-vietnam

Kell-e teszt? Nem. 

Kell-e regisztrálni? Nem.

Oltatlanokra / nem elfogadott vakcinával oltottakra vonatkozó szabályok: -

Karanténkötelezettség: Nincs.

Kiskorúakra vonatkozó speciális szabályozás: Nincsen

Üzleti célú beutazás feltételei:

Az üzleti célú beutazásra vonatkozóan nincsen külön rendelkezés.

Tranzitálási szabályok: 

Tranzitálásra Vietnámban van lehetőség, annak feltételeiről, kérjük, hogy a légitársaságnál érdeklődjön. 

Egyéb hasznos információ: 

Kérjük, hogy regisztráljon konzuli védelemre, és szükség esetén értesítse a hanoi Nagykövetséget vagy a Ho Si Minh-városi Főkonzulátust, mert a magyar állampolgárokkal szemben foganatosított esetleges karanténintézkedésekről a hatóságok nem adnak tájékoztatást.

Érdeklődjön a biztosítójánál, hogy mely költségeket fedezik, mivel a járványügyi helyzetre való tekintettel módosulhatnak a szerződési feltételek. A külföldieknek ki kell fizetniük a koronavírussal kapcsolatos orvosi ellátást, a karanténban való elhelyezés és a tesztelés összes költségét.

Problémák az utazási irodával, légitársasággal? További információ az Utasjogok fejezetben található: https://konzuliszolgalat.kormany.hu/utasjogok.

Ezen a honlapon található azoknak az egészségügyi intézményeknek a listája, amelyek a vietnámi Egészségügyi Minisztérium engedélyével rendelkeznek a COVID19 tesztek elvégzéséhez.

A vietnámi nemzetközi repterek hivatalos honlapja itt található.

Egészségügyi ellátás külföldön: http://www.neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_kulfoldon

Kiutazás Vietnámból:

Az országból kifelé történő személyszállítás engedélyezett, a kereskedelmi légi forgalom korlátozás nélkül megindult. A repülőjegyek a légitársaságok online felületein megvásárolhatók. 

Helyi járványügyi szabályok:

A vietnámi nemzetközi repterek hivatalos honlapja itt található.

A vietnámi járványügyi hatóság honlapja itt található: https://vncdc.gov.vn/

A koronavírussal kapcsolatban az országon belül a 1900-9095 vagy a 1900-3228 telefonszámon tájékozódhat.

A vietnámi kormányzati, illetve egészségügyi minisztérium hivatalos honlapjai:  

https://ncov.moh.gov.vn/

https://suckhoedoisong.vn/Covid-19-cap-nhat-moi-nhat-lien-tuc-n168210.html

https://vncdc.gov.vn/

KAMBODZSA

Beutazás Kambodzsába

Kambodzsa biztonsági besorolása III. biztonsági besorolási kategória (sárga), fokozott óvatossággal látogatható ország.

A beutazásra magánútlevéllel utazó magyar állampolgárok esetén csak a kambodzsai nagykövetségek vagy főkonzulátusok által, az utazás megkezdése előtt kiállított érvényes vízum birtokában kerülhet sor. A vízumkérelmek elektronikusan is benyújthatók (e-vízum:  https://www.evisa.gov.kh/), illetve érkezéskor a reptéren is felvehető (VOA-visa on arrival)

Javasoljuk, hogy vízum- és egyéb beutazási kérdésekkel kapcsolatban tájékozódjon a legközelebbi kambodzsai külképviseleten. A Magyarországra akkreditált kambodzsai külképviselet Berlinben található.

• A Kambodzsában tartózkodó külföldiek regisztrációja kötelező.

A  regisztrációval nem rendelkezők esetében a tartózkodási engedély, illetve vízumhosszabbítási kérelmeket elutasítják. A regisztráció főszabály szerint a szállásadók kötelessége. Amennyiben ez nem megoldható, abban az esetben minden utasnak magát kell regisztrálnia.

Egyéb fontos információk

Kérjük, hogy különös körültekintéssel készüljenek fel a kambodzsai utazásukra, és tanúsítsanak fokozott elővigyázatosságot utazásuk idején. 

Felhívjuk a Kambodzsában tartózkodók figyelmét, hogy a tartózkodási engedély vagy vízum lejárta utáni túltartózkodás miatt büntetést kell fizetni, melynek tétele minden túltartózkodott nap után 10 USD 30 napon felüli túltartózkodás már nem egyenlíthető ki a repülőtéren kiutazáskor. Ebben az esetben az illetékes bevándorlási hivatalnál lehet csak a kiutazás engedélyezését kérelmezni.

Az ország lakosságának magas oltottsági rátája és az alacsony esetszámok miatt a kambodzsai kormány megszüntette a Covid-19 járvánnyal kapcsolatos beutazási korlátozásokat és helyi óvintézkedéseket.

Ugyanakkor ha valaki bármikor a beutazást követően saját magán a COVID-19 fertőzésre jellemző tüneteket észlel (láz, köhögés, nehéz légzés, torokfájás, szagérzékelés csökkenése, orrfolyás stb.), a kambodzsai hatóságok kérik azt azonnal jelenteni az erre létrehozott forródróton.

Külföldiek számára fenntartott forródrót: 031 201 2345
Helyieknek és külföldieknek egyaránt fenntartott forródrót: 115

További hasznos információért javasoljuk a következő honlapot felkeresni: https://konzinfo.mfa.gov.hu/utazasi-tanacsok-orszagonkent/kambodzsa

Beutazás Magyarországra

A magyarországi beutazás mindenkori szabályaival kapcsolatban az ORFK határrendészeti szervei illetékesek tájékoztatást adni.  A határátlépessel kapcsolatos aktuális információk a következő honlapon érhetők el: https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo

Bevallom, hogy ezt a turáni törzset éles ellenszenvvel szemléltem és szemlélem ma is. Miként rokonaik, a törökök sokat romboltak és semmit sem alkottak. Budapest hamis város minden eredetiség nélkül. Századokon át a magyarok elnyomták nemzetiségeiket. A szabadulás és a megtorlás órája elérkezett” – írta – 1919-ben – Harold Nicolson angol diplomata, akinek jelentős szerep jutott a trianoni határok megállapításánál.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Házelnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés!

Mit tudott ez a diplomata Magyarországról? Szent István államalapításáról, első királyunknak az Intelmeiben megjelenő bölcsességéről, Szent László vitézségéről, Hunyadi János bátorságáról, a világraszóló nándorfehérvári diadalról?

Mit tudott Mátyás reneszánsz udvaráról, Európában párját ritkító könyvtáráról és annak kódexeiről, a reformkor szellemi óriásairól, 1848-as szabadságharcunkról, vagy az első világháborút megelőző fél évszázad gazdasági lendületéről, tudományos vívmányairól?

Nicolson minderről keveset tudott. De a magyarok jövőjét – a döntésben részt vevő diplomataként – mégis alapvetően befolyásolta.

Tisztelt Ház!

Száz évvel ezelőtt ezen a napon – június 4-én – Magyarország gyászolt.

Budapest is feketébe öltözött. A zászlókat félárbócra eresztették. Az újságok gyászkeretben jelentek meg. Az üzletek zöme, az iskolák és a hivatalok zárva voltak. A buszok és a villamosok megálltak. A fővárosban és mindenütt Magyarországon zúgtak a harangok. A magyarok öt percig csendben álltak.

A veszteséget, a megaláztatást, a törvénnyé tett törvénytelenséget egyetlen magyar sem tudta feldolgozni.

1920-ban Magyarország elveszítette területének kétharmadát. Népessége 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott. Több mint három millió magyar került a határon kívülre. Románia egyedül nagyobb területhez jutott, mint amekkora Magyarországnak megmaradt. Gabonatermő területeink jelentős része, erdeink 90 százaléka, vasúthálózatunk kétharmada a szomszédos országokhoz került.

Arról kevesebbet szoktunk beszélni, hogy milyen gazdasági gyarapodást tört derékba Trianon. Általános iskolai tanulmányainkból tudjuk, hogy Széchenyi Istvánnak milyen szerepe volt a budapesti első hengermalom megépítésében. Arról viszont ritkábban szólunk, hogy 60 évvel később, a századfordulón Budapest Európa legnagyobb malomipari központja. A világon is mindössze az egyesült államokbeli Minneapolis előzi meg.

A magyarországi gépipar dinamikus fejlődéséről sem szoktunk beszélni. Pedig van mire büszkének lennünk. 1873-ban készül el az első hazai gyártású mozdony, 27 évvel később már az ezredik gördül ki a gépgyárból.

A magyarországi mezőgazdasági gépgyártás 30-40 év alatt képessé válik minden olyan eszköz és gép gyártására, amire a mezőgazdaságnak szüksége van.

Világszínvonalú villamossági ipar. Dinamikus városi és vasúti infrastruktúra-fejlesztés. Budapestnek igazi világvárosi arculatot adó köz- és magánépületek. (A budapesti földalatti megépítését Európában csak a londoni előzi meg. A Parlament épületét 1904-ben adják át.)

Tisztelt Ház!

Az országot ért veszteség és a gazdasági lendület megtörése mellett szólnunk kell az embereket közvetlenül ért veszteségről is.

Magyarországon 1918 és 1920 között több erőszakhullám söpört végig. Még nem volt trianoni döntés, még nem voltak új határok, de a Kárpát-medencében „háború utáni háború” dúlt. Először „csak” szabadcsapatok randalírozása, feltört magtárak, lángoló kastélyok, etnikai vagy szociális alapú leszámolások. Majd a megszálló cseh, román, szerb csapatok brutalitása. Sortüzek, önkényeskedések, fosztogatások, nők megbecstelenítése. Menekülésre kényszerített százezrek. Munkájuktól, állásuktól, megélhetésüktől megfosztott ottmaradók. Földjüket, házukat, ingóságaikat elvesztő emberek. Rettegés, félelem, megaláztatás, kettészakított települések.

Amikor Trianonról beszélünk, ma már a negyedik generáció teszi fel ugyanazokat a kérdéseket: elkerülhető lett volna-e a világháború? Ki miért felelős? Miért lett a trianoni döntés Magyarország számára mérhetetlenül igazságtalan?

A korszakot vizsgáló történészek közül sokan osztják a véleményt, hogy a 20. század elején – bár minden ország vezetője a békéről beszélt – valójában mindenki a háborúra készült.

Az Oszmán Birodalom hanyatlása, a Balkánon keletkező politikai vákuum, a cári Oroszország terjeszkedése, a pánszláv gondolat erősödése, Németország növekvő ereje, Franciaország Elzász elvesztése miatt érzett revansvágya, a nemzetiségek önállósodási törekvései mind ebbe az irányba mutattak.

Ferenc Ferdinánd meggyilkolását követően az Osztrák–Magyar Monarchia úgy kalkulált, hogy Szerbiával való konfliktusa lokális marad, legfeljebb a Balkánra terjed ki.

Ezt támasztották alá az előző 50 év európai tapasztalatai. Bécs azt hitte, Németország kiállása a Monarchia mellett távol tartja Oroszországot. Szentpétervár pedig azt hitte, az orosz mozgósítás meghátrálásra készteti a Monarchiát. Berlin azt hitte, hogy Anglia semleges marad, és ez visszatartja Franciaországot.

Mindenki tévedett.

Magyarország miniszterelnöke, Tisza István eleinte ellenezte a hadbalépést. Úgy vélte, hogy az oroszok, a szerbek és a románok elleni egyidejű háború esetén nem jutna elegendő erő Erdély megvédésére. Egy várható győzelem pedig felbillentené a Monarchia kényes etnikai egyensúlyát. Két hét huzakodás után Bécs „meggyőzte” Tiszát, aki a háborúról döntő minisztertanácsi ülésen már csak ahhoz ragaszkodott, a Monarchia jelentse ki, nincs szándékában szerb területek bekebelezése.

Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, Magyarország hadviselő fél lett. A háború rövid idő alatt világháborúvá terebélyesedett. Négy évnyi háborúskodás után Magyarország – vesztes félként – a súlyos büntetést nem kerülhette el. Miért?

Miután a német villámháborús stratégia csődöt mondott, és a háború egyre több forrást emésztett fel, az antant és a központi hatalmak is az addig „semleges” országok hadba lépését erőltették. A semlegesek – Olaszország és Románia – hadba lépését azonban olyan területi igények elismerésével kellett megvásárolniuk, amelyeket csak az ellenfél teljes katonai összeomlása esetén lehetett érvényesíteni. Olaszország Dél-Tirol, Isztria, Dalmácia nagy részének, az Oszmán Birodalom területei egy részének megszerzése és az afrikai gyarmatok bővítésének reményében lépett be a háborúba Anglia és Franciaország oldalán. Romániának pedig – már 1916-ban – Bukovinát, Erdélyt és Magyarország keleti részének jelentős részét ígérte az antant.

Ma már inkább csak történelmi érdekesség, de a hadbalépés után két évvel – 1918. május 7-én – Románia békét kötött Németországgal és az Osztrák–Magyar Monarchiával. Ennek is megvolt az ára. A korábban megkaparintott besszarábiai területek megtartásának jóváhagyása. Fél év múlva azonban Románia – amikor Németország lényegében már kapitulált – felrúgva a különbékét, ismét hadba lépett az antant oldalán a korábban kért területek megszerzése reményében.

1918-ra három olyan monarchia végzete teljesedett be – Német Császárság, Osztrák–Magyar Monarchia, cári Oroszország –, amelyek a korábbi évszázadokban döntően befolyásolták Európa hatalmi viszonyait.

Franciaországnak – a korábbi szövetséges Oroszország kiesése után – új szövetségesekre volt szüksége Németország erejének ellensúlyozásához. Ráadásul a bolsevikok terjeszkedésének megakadályozásához nélkülözhetetlen volt egy ütközőzóna.

Az új szövetségnek ára volt. Ezt az árat a győztes hatalmak a vesztesekkel, főként Magyarországgal fizettették meg.

Tisztelt Ház!

Intelmeiben Szent István arra figyelmezteti fiát, hogy mértéken felül senkit se büntessen.

Az első világháborút öt ország fejezte be a vesztesek oldalán. Vessük össze Németország és Magyarország büntetésének mértékét. Míg Németország területének13 százalékát veszítette el, addig Magyarország területének 67%-át, azaz kétharmadát. Míg Németország lakosságának közel 4 (4!!!) százaléka került más ország fennhatósága alá, addig ez Magyarország esetében a lakosság csaknem 60 százalékát jelentette.

És rögzítsünk még néhány tényt: Magyarországot a béketárgyalásokra csak egy év késéssel hívták meg; álláspontját, érveit a békefeltételek megfogalmazása során nem mondhatta el. A külügyminiszterek tanácsa mindössze egyetlen ülést szentelt a magyar határok ügyének. Érdemi vita nélkül hagyta jóvá a két előkészítő bizottság jelentését. (Ezért volt jelentős szerepe az olyan figuráknak, mint a beszéd elején idézett Nicolson.) A népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták. Amikor a magyar delegáció Párizsba érkezett, Wilson amerikai elnök már nemcsak elveinek, de a tárgyalásoknak is hátat fordított; az amerikaiakat párizsi nagykövetük képviselte a meghallgatásokon. Apponyi Albert, a magyar delegáció vezetője mindössze egy beszéd megtartására kapott lehetőséget. Vitára, érvek felsorakoztatására, dokumentumok nyilvános bemutatására nem kerülhetett sor.

Magyarország sorsáról nem 1920-ban döntöttek. Jóval korábban. Sunyi háttértárgyalásokon. Felkészületlen politikusok, politikai kalandorok, önjelölt próféták, fizetett ügynökök, elfogult, részben korrumpált szakértők, magyargyűlölettel fertőzött újságírók közös munkája mindaz, amit ma trianoni diktátumnak hívunk.

Száz év elteltével joggal tehetjük fel a kérdést: békét hozott-e Trianon? Nem, két évtizeddel később az öldöklés folytatódott. Segítette-e a térség – Közép-Európa és Kelet-Európa – gazdasági fejlődését? Nem. Csökkentette-e az etnikai feszültségeket a térségben? Nem. A döntés egy soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot kreált. Ezzel újabb viszálykodás magvait hintette el. Ráadásul sem a német nemzeti szocializmus, sem az orosz bolsevizmus későbbi térnyerését nem tudta megakadályozni.

Churchill a háborúról írott visszaemlékezéseiben így írt erről: „… egyetlen olyan népe vagy tartománya sincs a Habsburgok birodalmának, amelynek függetlensége elnyerése ne hozott volna olyan kínokat, amelyeket hajdani költők és teológusok a kárhozottaknak tartottak fenn.”

Tisztelt Ház!

Az utolsó kérdés amit fel kell tennünk: igazságos volt-e a trianoni döntés? Az, hogy mi, magyarok igazságtalannak érezzük, érthető. De mit gondolnak mások?

Harold Nicolson, akinek szavait beszédem elején idéztem, és aki magyarbarátsággal nem vádolható, évekkel később a következőket írta: „ A román igények bizottsága (…) csak Erdélyben gondolkozott, a cseh igények bizottsága Szlovákia déli határára összpontosított… ez a két, egymástól teljesen elkülönült bizottság olyan területi és népességi veszteségeket kényszerített Magyarországra, amelyek a maguk összességében igen súlyosak voltak. Ha a munkát egy magyar bizottság kezében összpontosítják, nem csupán szélesebb határövezet lett volna vita tárgya, hanem azt is látták volna, hogy a területi cessziók összessége sokkal több magyart helyez idegen uralom alá, mint amennyi az önrendelkezés elvével összeegyeztethető.”

De idézhetnénk Anglia akkori miniszterelnökét, Lloyd George-ot is: „Sosem lesz béke Délkelet-Európában, ha minden most létrejövő kis állam határain belül nagyszámú magyar kisebbség lesz. Ezért a béke irányadó elvének javaslom, hogy amennyire emberileg lehetséges, a különböző népfajokat csatolják anyaországaikhoz, és ennek az emberi kritériumnak elsőbbséggel kell rendelkeznie a hadászati, gazdasági vagy közlekedési megfontolásokkal szemben…”

És végül idézzünk Francois Mitterand-t, Franciaország szocialista köztársasági elnökét, aki 1992-ben a következőket mondta: „E század valamennyi békeszerződése, és különösen az 1914–1918-as háború nyomán sarjadt békeszerződések, kezdve a versailles-in, de az 1945-ös és az azt követő békeszerződések is igazságtalan békeszerződések, melyek a győztes dicsőségének vagy hatalmi vágyának, vagy közvetlen érdekeinek kielégítése érdekében mindig tagadták a történelmi, földrajzi, szellemi vagy etnikai realitásokat. A következő háború drámája mindig az előző békeszerződések rendelkezései közé íródott.”

Tisztelt Megemlékezők!

Mindarról, ami Trianon előtt és után történt, idézhetném Adyt, József Attilát, Kosztolányit. Juhász Gyulát, Babitsot, Karinthyt. Krúdyt, Móriczot, Reményiket. Kós Károlyt, Szerb Antalt, Márait. Külön megemlékezést szánhatnánk az igazságtalanság miatt érzett fájdalmuknak.

Most mégsem tőlük, hanem egy a trianoni döntés után született és 1948-ban Ausztráliába menekült költőtől, Ruttkay Arnoldtól idézek néhány verssort:

„Mi kell még…?
Nem volt elég a hétpecsétes Békeokmány,
Az ingyen kapott ősi föld…?
Nem volt elég a sebtében meghúzott országhatár,
Kertek végében a málnabokor mögött?
Kevés volt talán,
A lehullott utcatábla,
Átköltött térkép,
Eldőlt szobor…?
Az anyanyelv már rég a föld alá költözött,
Suttogva szólt a zsalugáterek mögött.
Bezárt az ódon iskola,
Elhalt a dal,
Kidőlt a harangláb.
Az emlékek is reszketve féltek.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A századik évfordulón indokolt, hogy a saját házunk előtt is söprögessünk.

A világháború befejezése és a trianoni döntés közötti időben Magyarország amúgy is tragikus helyzetét az ország politikai vezetőinek katasztrofális ténykedése csak tovább súlyosbította. Ebben a szűk két éves időszakban a konzervatív tehetetlenség, a liberális tehetségtelenség és a bolsevik utópia adott randevút egymásnak.

A patópáloskodás, a hiú ábrándok kergetése, a kulturális fölényben és a történelmi érdemekben való alaptalan bizakodás lehetetlenné tette az amúgy is igencsak szűk mozgástér kihasználását. 1918-19 fordulóján hol voltak a titkosszolgálati jelentések az antant és a későbbi kisantant országainak háttértárgyalásairól és háttér-megállapodásairól? Hol volt az elemi önvédelmi ösztön a hadsereg újjászervezésére, a határok megvédésére? Hol volt a diplomáciai háttérmunka, a személyes kapcsolatok latba vetése, érveink megismertetése legalább az etnikai határok elfogadtatásáért?

Azt gondolni, hogy elég lesz az elvszerűség a kufárokkal, a zsákmányszerzési törekvésekkel szemben, nem látni, hogy a háttérben milyen politikai és gazdasági üzletek köttettek, több volt, mint politikai vakság. Súlyos felelőtlenség.

Károlyi Mihály egyetlen dolgot megtehetett volna: egyben tartja a hadsereget és erős karhatalmat épít ki. Ez védelmet jelenthetett volna az országba betörő csehek és románok ellen. És lehetőséget a kommunisták elszigetelésére.

Ha Apponyi előadása – akkor, amikor már minden eldőlt – fel tudta kelteni a brit miniszterelnök érdeklődését és kiváltani az olasz miniszterelnök szimpátiáját, vajon egy időben elkezdett kitartó, szívós politikai és diplomáciai háttérmunka nem mérsékelhetett volna-e valamit a veszteségekből?

Tisztelt Ház!

Vesztes háború, két forradalom okozta káosz. Trianon súlyos társadalmi-gazdasági következményei. Csőd szélére jutott állam.

De a nemzet élni akart. Hozzá kellett fogni az ország újjáépítéséhez.

A munka Bethlen István kormányára várt. Bethlenről – aki tagja volt a párizsi békeküldöttségnek – Bryan Cartledge angol történész így írt: „… a háború utáni időszakban feltűnően hiányoztak a tehetségek, Bethlen István volt az egyetlen megfelelő képességű férfi, aki hatékonyan tudta képviselni Magyarországot az európai politika színpadán. A párizsi békekonferencián, amikor ott inaskodott a nemzetközi politika közelében, jól megtanulta a leckét. És a tanultakat hatékonyan alkalmazni is tudta.”

Bethlen István – aki 1921-ben lett Magyarország kormányának vezetője – miniszterelnöksége első évében keresztülvitt az országgyűlésben egy törvényt, ami kimondta a Habsburgok trónfosztását. Elérte a soproni népszavazást, ezzel az Ausztriának átadandó népesség 55 ezer fővel csökkent. Ellentmondást nem tűrően teremtette meg először a politikai stabilitás, majd a gazdasági kilábalás feltételeit. Csökkentette Magyarország nemzetközi elszigeteltségét. A Népszövetség támogatásával sikerült a gazdaság újraindításához szükséges kölcsönhöz jutnia. A magyar piacot védő vámokat vezetett be.

Az eredmény minden várakozást felülmúlt. Már 1925-től minden évben költségvetési többletet ért el a kormány, és jelentősen növelni tudta az oktatásra és a közegészségre fordított összegeket. Klebelsberg nagyívű oktatás- és kultúrpolitikájának ez biztosította a pénzügyi alapjait. 1929-re az ipari termelés 12 százalékkal haladta meg az 1913-ast. Nem Magyarországon, nem a magyar embereken múlt, hogy a gazdasági világválság megakasztotta ezt a lendületet.

Tisztelt Ház!

Eltelt száz év. Telve fájdalommal, újabb veszteségekkel, sok-sok tapasztalattal. Magyarországot a második világháború óta újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával, figyelmen kívül hagyva, hogy amikor erre a történelem lehetőséget kínált, Magyarország sosem élt területi követelésekkel szomszédaival szemben. Sem a Ceauşescu-rezsim bukása, sem Jugoszlávia szétesése, sem a Szovjetunióból kiváló Ukrajna megszületése, sem Csehszlovákia kettéválása idején.

Mi tiszteletet adunk a szomszédainknak, de azt kérjük, ők is tiszteljenek minket és az országukban élő magyarokat.

Mi tiszteletet adunk a Magyarországon élő nemzetiségeknek, és azt szeretnénk, ha ők is tisztelettel fordulnának felénk.

Nekünk egymás javára, és nem egymás ellenében kell dolgoznunk. Amit a nagyhatalmak elrontottak, nekünk kell kijavítanunk. Ha így teszünk, a trianoni átok lekerül rólunk.

Ám beszéljünk világosan, fogalmazzunk egyértelműen! Nem leszünk partnerek az elhallgatásban, a történelemhamisításban, az anyaországon kívül élő magyarok megtagadásában. Partnerek leszünk viszont az őszinte beszédben, a történelmi esélyek kihasználásában, a magyarok és magyarok, a magyarok és más nemzetiségűek közötti kötelékek erősítésében. Senki sem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk – ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak –, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak.

Tisztelt Ház!

Ezt a napot – június 4-ét – 10 éve úgy hívják, a Nemzeti Összetartozás Napja.

Az elmúlt 10 évben az volt a célunk, hogy végre építsünk ott, ahol annyi évtized csak rombolni tudott. Hogy a nemzetpolitika nemes fogalmát megtöltsük tartalommal, és az egyszerűsített honosítással erősebb kötelék szövődjön magyar és magyar között. Hogy támogassuk a határainkon túli kis magyar közösségeket éppúgy, mint a nagy intézményi hálózatokat. Hogy képzésekkel, támogatásokkal fejlesszük a határontúli magyar vállalkozások versenyképességét, megújítsuk az egyházi, közösségi élet színtereit.

10 éve azon dolgozunk: hogy szociális juttatásokkal, ösztöndíjakkal és a magyar iskolák megerősítésével adjunk távlatot ott, ahol a magyar fiatalok megtartásához elsősorban oktatás és munkahely szükséges. Hogy helyrehozzuk, megmentsük veszni indult közös értékeinket, felújítsuk a meggyötört műemlékeket. Hogy közös forrást biztosítsunk közös célokra.

Aki a jövőben is így cselekszik, nemcsak azt nézi majd, ami egykor volt, hanem látja is mindazt, amink most is van. A komáromi Selye János Gimnázium érettségiző magyar diákjait. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány házainak lakóit, nevelőit. A ráti Szent Mihály Gyermekotthonban magyarul éneklő fiatalokat. A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola tanár szakos hallgatóit. A nagykaposi óvodásokat. Az Újvidéki Művészeti Akadémia ifjú tehetségeit. A csíksomlyói Hármasoltár körül összegyűlő fiatalokat.

A magyar Országgyűlés 10 év alatt megtízszerezte a nemzeti összetartozás kiteljesítésére szánt forrásokat. 10 év munkája hála istennek ma már termőre fordult.

Széchenyi István Hitel című könyvében írta: „Sokan azt gondolják: Magyarország – volt; én azt szeretem hinni: lesz!”

Apponyi Albert a trianoni feltételek elfogadásáról szóló parlamenti vitában – itt, ebben az épületben – Széchenyire utalva, így lelkesítette az Országgyűlés tagjait: „Magyarország nem volt, hanem lesz!”

Tisztelt Ház!

Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk. A jövőben bizakodva mondhatjuk: a magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is.